2008. szeptember 11., csütörtök

zavar

Hiszek neked - ellöknélek magamtól, hidd el. De szenvedéllyel gyűlöllek és gyűlölettel szeretlek. Azt akarom, enyém legyél, csak az enyém, de én ne legyek tied soha! Vágyjál rám, érezz, de ne lásd, hogy ki vagyok. Csak sétálj a vaksötétben te is. Tapogatózz. Hátha megleljük egymást. Hátha egy sötétben élünk. Hátha ketten együtt képesek vagyunk kivilágítani a feketeséget. Mert lehet ezt kell tennünk. És az is lehet, hogy nem, de igazából nem is számít, hova tartunk. Csak menj, menj, és én is megyek, és talán találkozunk majd egy távoli pontban. Talán.

Nincsenek megjegyzések: