kérlek

...Teljesen elvettél tőlem mindent.
Minden, ami oly könnyű volt azelőtt, mással. Minden, ami természetes volt, amin nem kellett gondolkodni, most olyan nehéz. Kész megerőltetés...

...Mert barátság és a többi között nagyon vékonka a határ, és nem akarom átlépni, de igy nem tudok se teljes barát lenni, se más. De valamelyik szeretnék lenni. De semmiképp nem akarok a kettö között logni...

...Miért kívántam én ezt? Hát teljesen bolond vagyok? Miért nem tudtam örülni a világomnak? A könnyű világomnak, ahol nem kellett küzdenem? De közben jól tudom, hogy ami könnyen jön, könnyen is megy. És az ilyesmit az ember nem is tudja megbecsülni. Míg ha megküzdesz valamiért, annak értéke lesz. Az már trófea. Arra vigyázni kell. Azt bizony meg kell becsülni...