2008. december 15., hétfő

amikor

Amikor már csak a nullák villognak sorban, amikor már nem nézel hetekig. Amikor már ha mesélek valamit, válaszod egy saját történet, melynek köze sincs az imént hallottakhoz. Pedig nekem szükségem volna rád. Volt rád. Amikor már nekem sincs kedvem válaszolni. Mert te sem válaszolsz. Amikor már nincs kedvem segíteni. Mert te sem segítesz. Amikor már nicns kedvem hallgatni se. Mert te sem hallgatsz. Amikor már nem is érdekel. Mert téged sem érdekel. Amikor már a egész látszat fennmarad. Ugyanmár. Látszat? Az sincs. Amikor már nem vagyok része annak. És amikor ez már nem érdekel. Mert téged sem érdekel. Ide jutottunk. És amikor én még így is boldog vagyok. Mert te is boldog vagy.

Na akkor már sok minden változott.

Nincsenek megjegyzések: