És bár nem leszel ott.. de ott lehetsz. És emiatt fényes a hold. És emiatt ragyognak a csillagok.
S eközben én veszett nyugalommal közeledek az álom felé. Álom és valóság. Egy lehelet választja el a kettőt csupán. A búskomor őszi reggelen megzizzenő mosoly. A néma boldogság. A ketrecbe zárt szabadságom. Szárnyak titkos suhogása. A jéghideg ölelés.
Várakozással teli félelem. Félelemmel teli várakozás.
A reszkető öröm.
2009. március 3., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése