2009. március 30., hétfő
lgt <3
Ha már nincs erőm a szép szavakra,
Ha már nem izgat a szép primadonna,
Ha a szerephez már semmi kedvem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!
Ha már nem dob fel se harc, se játék,
Hogyha nem akarom már a másét,
S hosszú szünet van a jókedvemben,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!
Ha a jobb napok sem érdekelnek,
Mikor vége van a türelmemnek,
Ha a szerelmedet nem érdemlem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!
Ha a kedvességed bosszant, fáraszt,
Mikor nem adok és nem várok választ,
Mikor szeretni már nincs mit bennem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!
Ha már nem izgat a szép primadonna,
Ha a szerephez már semmi kedvem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!
Ha már nem dob fel se harc, se játék,
Hogyha nem akarom már a másét,
S hosszú szünet van a jókedvemben,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!
Ha a jobb napok sem érdekelnek,
Mikor vége van a türelmemnek,
Ha a szerelmedet nem érdemlem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!
Ha a kedvességed bosszant, fáraszt,
Mikor nem adok és nem várok választ,
Mikor szeretni már nincs mit bennem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!
zárd ki
Hunyd be a szemed, mert nincs értelme körülnézni.
Ne láss semmit, mert csak rossz lesz, ha megismered az ismeretlent.
Ne ismerd meg, mert fájni fog.
Fájni fog, mert csalódni fáj.
És csalódni fogsz, mert naiv vagy.
Hunyd be a szemed, meredj a sötétségbe.
Sötétben lenni bizonytalan, biztonságos.
Biztonság kell ebben a bizonytalan világban.
Fogd be a füleid is, hallani sem érdemes a világ zaját.
A zaj tönkretesz, félrevezet.
A beszéd az emberek legnagyobb hátrányossága.
Zárd ki a világot!
Nincs semmire szükség.
A végén úgyis egyedül maradsz.
Ne láss semmit, mert csak rossz lesz, ha megismered az ismeretlent.
Ne ismerd meg, mert fájni fog.
Fájni fog, mert csalódni fáj.
És csalódni fogsz, mert naiv vagy.
Hunyd be a szemed, meredj a sötétségbe.
Sötétben lenni bizonytalan, biztonságos.
Biztonság kell ebben a bizonytalan világban.
Fogd be a füleid is, hallani sem érdemes a világ zaját.
A zaj tönkretesz, félrevezet.
A beszéd az emberek legnagyobb hátrányossága.
Zárd ki a világot!
Nincs semmire szükség.
A végén úgyis egyedül maradsz.
insane
I am always happy whenever I have no reason to be sad.
But when I am happy yet I have the reasons, that is called insanity.
or lying..
But when I am happy yet I have the reasons, that is called insanity.
or lying..
without you
Without you, the ground thaws, the rain falls, the grass grows.
Without you, the seeds root, the flowers bloom, the children play.
The stars gleam, the poets dream, the eagles fly, without you.
The earth turns, the sun burns, but I die, without you.
Without you, the breeze warms, the girl smiles, the cloud moves.
Without you, the tides change, the boys run, the oceans crash.
The crowds roar, the days soar, the babies cry, without you.
The moon glows, the river flows, but I die, without you.
The world revives
Colors renew
But I know blue, only blue, lonely blue, within me blue.
Without you.
Without you, the hand gropes, the ear hears, the pulse beats.
Without you, the eyes gaze, the legs walk, the lungs breathe.
The mind churns!
The heart yearns!
The tears dry, without you.
Life goes on, but I'm gone.
Cause I die, without you.
Without you.
Without you, the seeds root, the flowers bloom, the children play.
The stars gleam, the poets dream, the eagles fly, without you.
The earth turns, the sun burns, but I die, without you.
Without you, the breeze warms, the girl smiles, the cloud moves.
Without you, the tides change, the boys run, the oceans crash.
The crowds roar, the days soar, the babies cry, without you.
The moon glows, the river flows, but I die, without you.
The world revives
Colors renew
But I know blue, only blue, lonely blue, within me blue.
Without you.
Without you, the hand gropes, the ear hears, the pulse beats.
Without you, the eyes gaze, the legs walk, the lungs breathe.
The mind churns!
The heart yearns!
The tears dry, without you.
Life goes on, but I'm gone.
Cause I die, without you.
Without you.
2009. március 27., péntek
lost
At every decision i make there's a star above guiding me.
When that star suddenly disappears, when it does not shine anymore, when it"s shimmering darkness everywhere..
Then I am lost.
When that star suddenly disappears, when it does not shine anymore, when it"s shimmering darkness everywhere..
Then I am lost.
lopok
wrong
i was born with the wrong sign
in the wrong house
with the wrong ascendancy
i took the wrong road
that led to the wrong tendencies
i was in the wrong place at the wrong time
for the wrong reason and the wrong rhyme
on the wrong day of the wrong week
i used the wrong method with the wrong technique
there’s something wrong with me chemically
something wrong with me inherently
the wrong mix in the wrong genes
i reached the wrong ends by the wrong means
it puts the wrong plan
in the wrong hands
with the wrong theory for the wrong man
the wrong lies, on the wrong vibes
the wrong questions with the wrong replies
yepp
"there’s no light today
i’m shining
there’s no love today
i’m laughing
everything i gave, i loved to
anything from me is yours"
i’m shining
there’s no love today
i’m laughing
everything i gave, i loved to
anything from me is yours"
ilyenkor egy kicsit rossz
Egy rossz lépés, és többhavi munkád kárba vész.
Egy rossz lépés, és mindent elveszítesz.
Egy rossz lépés, és százszor visszakapod.
És százszor jobban fáj.
Ha néznéd az időt, tudnád, mi van. Így csak merengés a semmibe. Fáj.
Próbálok árnyékot vetni az éjre, minden lelepleződést elrejteni, menekülni bele a sötétségbe.
Próbálok nem belenézni a fénybe, csukva a szemem, de így is áthatol az érzés. Hideg, meleg. Hideg, nagyon hideg. Fázom. Reszketek. Mit csinálsz? Félve, lassan, hitetlenül kinyitom szemeim. Az előbb kápráztak csupán. Kápráztak, ugye?
Amikor végérvényesen belehasít a félhomályba a nem.
Amikor az első könnycsepp lefolyik az arcomon.
Amikor ismét úgy dobog a szívem, de mégis másképp. Fájdalommal telve.
Amikor nincs hova menekülni, amikor nem lehet elrejteni a sötétséget.
Amikor egyedül maradok a morajló tömegben.
A hullócsillagom hol van?
És a szerencsém?
És a boldogságom?
És most hová viszed a lelkem? A szívem? Miért kell kitépni a helyéről?
Csak idő kérdése volt mindez. És még csak fel sem róhatom.
Visszakapni mindig mindent rosszabb.
Hogy őszinte legyek, kicsit..
fáj.
Egy rossz lépés, és mindent elveszítesz.
Egy rossz lépés, és százszor visszakapod.
És százszor jobban fáj.
Ha néznéd az időt, tudnád, mi van. Így csak merengés a semmibe. Fáj.
Próbálok árnyékot vetni az éjre, minden lelepleződést elrejteni, menekülni bele a sötétségbe.
Próbálok nem belenézni a fénybe, csukva a szemem, de így is áthatol az érzés. Hideg, meleg. Hideg, nagyon hideg. Fázom. Reszketek. Mit csinálsz? Félve, lassan, hitetlenül kinyitom szemeim. Az előbb kápráztak csupán. Kápráztak, ugye?
Amikor végérvényesen belehasít a félhomályba a nem.
Amikor az első könnycsepp lefolyik az arcomon.
Amikor ismét úgy dobog a szívem, de mégis másképp. Fájdalommal telve.
Amikor nincs hova menekülni, amikor nem lehet elrejteni a sötétséget.
Amikor egyedül maradok a morajló tömegben.
A hullócsillagom hol van?
És a szerencsém?
És a boldogságom?
És most hová viszed a lelkem? A szívem? Miért kell kitépni a helyéről?
Csak idő kérdése volt mindez. És még csak fel sem róhatom.
Visszakapni mindig mindent rosszabb.
Hogy őszinte legyek, kicsit..
fáj.
2009. március 15., vasárnap
mivanveled
Szerelmet hozó lágy tavaszi zsongás.
Random.
Kicsit mindig minden más. De nem érdemes besorolni: jobb vagy rosszabb. Teljesen mindegy.
Kicsit mindig kell félni. Kicsit óvatosnak kell lenni. És kicsit bolondnak is kell lenni. Bolondnak és boldognak.
Egy kicsit előre kell menni. Kicsit bátornak kell lenni. De aztán kicsit meg kell állni, újra félni, majd remegve, rettegve tovább merészkedni, mert csak előre van út.
Még ha néha sötét is a múlt. Vagy ha sötétnek hat a jövő.
Kicsit izgulni is kell. Izgalom nélkül nincsen élvezet. Kicsit kéne, hogy emlékezz. És kicsit kéne, hogy láss. És kicsit kéne, hogy bízz. És kicsit kéne, hogy szeress.
Kicsit kell, hogy ne érts.
Kicsit kell, hogy érts.
Random.
Kicsit mindig minden más. De nem érdemes besorolni: jobb vagy rosszabb. Teljesen mindegy.
Kicsit mindig kell félni. Kicsit óvatosnak kell lenni. És kicsit bolondnak is kell lenni. Bolondnak és boldognak.
Egy kicsit előre kell menni. Kicsit bátornak kell lenni. De aztán kicsit meg kell állni, újra félni, majd remegve, rettegve tovább merészkedni, mert csak előre van út.
Még ha néha sötét is a múlt. Vagy ha sötétnek hat a jövő.
Kicsit izgulni is kell. Izgalom nélkül nincsen élvezet. Kicsit kéne, hogy emlékezz. És kicsit kéne, hogy láss. És kicsit kéne, hogy bízz. És kicsit kéne, hogy szeress.
Kicsit kell, hogy ne érts.
Kicsit kell, hogy érts.
2009. március 3., kedd
öröm
És bár nem leszel ott.. de ott lehetsz. És emiatt fényes a hold. És emiatt ragyognak a csillagok.
S eközben én veszett nyugalommal közeledek az álom felé. Álom és valóság. Egy lehelet választja el a kettőt csupán. A búskomor őszi reggelen megzizzenő mosoly. A néma boldogság. A ketrecbe zárt szabadságom. Szárnyak titkos suhogása. A jéghideg ölelés.
Várakozással teli félelem. Félelemmel teli várakozás.
A reszkető öröm.
S eközben én veszett nyugalommal közeledek az álom felé. Álom és valóság. Egy lehelet választja el a kettőt csupán. A búskomor őszi reggelen megzizzenő mosoly. A néma boldogság. A ketrecbe zárt szabadságom. Szárnyak titkos suhogása. A jéghideg ölelés.
Várakozással teli félelem. Félelemmel teli várakozás.
A reszkető öröm.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
