2010. március 27., szombat

Boldogság, házhoz szállítva!

A hetem egész unalmas volt eddig. Leginkább csak dolgoztam és dolgoztam és még többet dolgoztam. Igyekeztem mindent megcsinálni, mindennel elkészülni mielőtt Lili és papa megérkeznek Brüsszelbe. Hiszen az ő érkezésük csak egy valamit jelent: néhány nap múlva én is hazatérek!
A kórus egyre jobb és persze nehezebb. Ezek az északi nyelvek.. Jött egy izlandi lány, hogy segítsen a szövegben. Hát Isten mentsen meg mindenkit az izlandi nyelvtől! Esélytelen kimondani a szavakat, hangokat.. Olyan hangokat formálnak, amik egész egyszerűen beazonosíthatatlanok!!! Ötször elmondott egy szót, de azután se tudtam, hogy mit kezdjek vele. H vagy f vagy b vagy d? Melyikhez volt a legközelebb?..
Az irodában a hangulat nagyon jó. Csütörtökön volt Nemzetközi Gofri Nap, úgyhogy egy halom gofrit ettünk, nutellával vagy dzsemmel. Hétfőn jött vissza két hét után a főnökön Ghánából, hozott mangókat, nyamm! Isteniek voltak!
A tavasz, s mármár a nyár is megjött. A héten volt, hogy 26 fokot mutatott az utcai hőmérő.. Napon. Árnyékban csak 18 fok volt. A jóidővel viszont /sajnos/ megjött a divatmániám :( Úgyhogy a héten benéztem a bevásárlóutcába.. Kétszer is.. Nagy hiba volt. Ruhatáram gazdagodott két cipővel, egy szoknyával, egy pólóval, egy mellénnyel és egy hajpánttal. Az eheti és a jövőheti zsebpénzem teljesen elköltöttem. De vettem még csomó kaját is a szupermarketben, 4 doboz teát, csomó joghurtot (joghurt mániám lett.. erről is a tavasz tehet..), egy halom almát és körtét.. Egészség mindenekfelett!
Ma nagyon izgatottan keltem! Eljött a nap, Lilkó és papi érkezése. Egész délelőtt pakoltam a szobámban, hogy minden rendezett legyen, mire megjönnek. Nem csak azért, mert szerettem volna őket megtisztelni ezzel, hanem mert tudtam, hogy rengeteg mindent hoznak majd nekem. Szerdán két órán keresztül skype-on válogattuk anyummal a ruháimat, cipőimet, stb.. Úgyhogy megjött a tavaszi utánpótlás! Plusz kaptam néhány dobozt, amibe pakolhatok, meg szép színes szennyes tartót, amibe lehet nem is szennyest fogok tartani, bár lehet.. Igazából szépszép színes, szóval feldobja a szobát. Lilikéék hoztak sárga függönyt, ami majd valahogy ellenzi a szürke börtönfüggönyöket :) Megjött a gitárom is, ami kb 18 éves korom óta várja, hogy végre megtanuljak rajta játszani, úgyhogy a következő 5 hónapban Liza és gitár (anno még nevet is adtam neki, de már nem emlékszem..) megismerkednek egymással!
Anyukámat kértem, hogy küldjön nekem valami szép, színes plédet ágytakarónak, mert olyan csúnya ez a szürke, unalmas takaró. Hát kéremszépen kaptam egy csúnya, kék pokrócot, amit mellesleg életemben nem láttam. De azt hiszem ennél a szürkével is jobban járok :D Köszönöm, Mama :D haha :)(Amúgy lehet megszokom, dehát a szépérzékem akkor is bántja kicsit)

A lényeg:
Ma megjött Lili és papa! Csörgött a telefonom: "2 utcára vannak a GPS szerint". A liftben lefele a számon volt a kezem, a szívverésem felerősödött, a pillangók fürgén össze-vissza csapongtak a hasfalam mögött. Most tényleg pár percen belül ugyanebben a liftben fogok állni velük? Ebben a liftben, ahol már két hónapja csak egyedül állok, idegenek közt? Itt lesznek az új otthonom falai közt? Itt lesznek és látni fogják, hol élek, hol írom ezeket a sorokat, hol töltöm az éjszakáim és nappalaim? Ugyanezt a levegőt szívják majd és ugyanaz az eső hullik majd rájuk? (Az időjárás jelentés heves esőt írt mára.. verővényes napsütés volt).
Bekanyarodott az utca végén az ismerős nagy Peugeot. Megálltak. Hatalmas ölelések. Egy, kettő, még egy. Na jó, még egy. Sziasztok.
Felcipekedtünk a szobámba, amiről megállapították, hogy tényleg kicsi. De szeretem, na!
Lili azt állítja, ez a világ legszebb városa, és ezennel ez a kedvenc városa is! Igazán kiköltözhetne hozzám nyárra..
idézet Lilitől: "Brüsszel = mesebeli csodaváros tele gyönyörűséges varázsházikókkal"
(aki ezekután nem akar meglátogatni, annak nyaldossák a lábujjait pingvinek!)
Gyors pakolás után átmentünk az ő szállásukra. A Bazilika mellett laknak, tőlem 4 metrómegállóra. Egy Pierre nevű úrnál béreltünk egy szobát. Itt szokás, hogy egyedül élő emberek kiadják az üres szobájukat turistáknak. Pierre egy rádiónál dolgozik, amatőr zenész és nagy zenerajongó. A nappaliban padlótól plafonig CD-k és bakelit lemezek sorakoznak! Fantasztikus! Jól ellesznek ott papáék.
Nem késlekedtünk sokat, rögtön bevetettük magunk a belvárosba. Persze a kedvenc és nagyon olcsó cipős boltomból nem sikerült üres kézzel (vagy inkább mezítláb?:P) kijönnünk, apuka megajándékozta lányait egy-egy csudijó lábbelivel!
Brüsszel legjobb gofrisánál ettünk két halamas gofrit, eperrel, tejszínhabbal, csokiöntettel. Közben beültünk egy sörözőbe, ahol papi megitta első sörét. Sétáltunk tovább a Fő térre. Ámultak, bámultak, hogy az mennyire csodálatos. És tényleg!
Kötelező eleme a brüsszeli városnézésnek: Az arany fekvő női szobor megsimogatása. Ha megsimogatod, egész biztosan visszatérsz majd egyszer ide. Tapasztalatból mondom, ez igaz: októberben megsimogattam és lám, megint itt vagyok :)
Kicsit tovább sétálva eljutottunk Manneken Pishez, fotó. Pipa.
A sarkon beültünk sörözni, papa második söre.
Éhesek vagyunk? Éhesek vagyunk.
Bevittem őket az óvárosba, ahol jobbról balról hívogatnak a többnyire arab pincérek az éttermükbe. A kínálat mindenhol ugyanaz, az ár mindenhol borsos. Egybe azért mégicsak beültünk, egyszer élünk alapon. Én nem ettem, de papi és Lil ettek rákot, kagylós paellat, halat, lazacot, minden mi szem szájnak ingere. Még sajttorta is volt, meg welcome sör (3.) papának, nekünk meg pezsgő. Én csak csipegettem innen onnan a húsmentes elemeket. (Igen, a hal is hús!)
Vacsora után elmentünk Deliriumba, a híres sörözőbe. Lili ivott almás sört, papa pedig megitta negyedik, s egyben a mai nap utolsó sörét. Hiába, Belgium erről szól. Ha már Delirium, Jeanneken Pis --> Benji, ha az egyetem mellett van időd még néha ezt is olvasni: képek hamarosan facebookon, csak neked!:)

(najó, másoknak is, de ezt ne mondjátok el Bennnyjinek)

Elfáradtunk? El!
Holnap Bruggebe megyünk, a romantika városába (ó je) meg Oostendebe, a tengerpartra. Éjszaka órát állítunk, kevesebb időnk lesz aludni, úgyhogy búcsúzom is, mert 9-kor már nagyjából indulnánk is..

Mindjárt megyek is haza. Összesen 6 éjszaka, 6 nap, sajnos kevés, de azért igyekszem mindenkivel találkozni.. :)

Addig kitartás.. bírjátok még egy kicsit nélkülem :D haha.

Hatalmas csokor szeretetet küldök mindenkinek!

1 megjegyzés:

Lili írta...

Keira volt a gitár neve