tanulj

Mi lenne, ha néha tanulnánk is a hibáinkból?

lone

Belülről felemészt valami. Csak kicsit mardos, lassan eszik, de pihenni soha nem hagy. Nem ad egy perc laufot sem, nincsen menedék, nincsen szünet. Folyamatosan zúg a fülemben, folyamatosan zakatol belül az a valami, néha ordít, toporzékol, jajgat. Egyedül vagyunk.
Nem szeretünk egyedül lenni.
Ilyenkor rád támad a magány ijesztő árnya, rád mászik, rád telepszik. S csak bámulsz ki az ablakon, arcod visszatükröződik a koszos üvegen, de még magadat sem ismered fel. Egy idegen szempár néz vissza rád. Még magadat is cserben hagyod.
Ilyenkor bármit tehetsz. Bármit, mégis üres az életed. Minden értelmét veszti. Mert minek az öröm, ha nem lehet megosztani, és minek a könny, hisz nincs, aki letörölje. Te meg ne fáradj. Minek felkelni, hiszen tudod, úgysem vár rád semmi. Senki. Egyhangú minden. Eshet az eső, a hó, süthet a nap, fújhat a szél. Lehet csend és lehet zsivaj. Lehet tömeg és lehetsz egyedül. Mehetsz haza és mehetsz a világvégére. Minden mindegy. Őszintén.

wasn't me

Én nem akartam, te fogtad meg.
Miért fogtad meg?
Azóta nem bírom elereszteni..

perc

Csak egy perc választ el az örökkévalóságtól.
Mindig csak egy perc.

trust issue

never trust a human being. no effense, but they are just gonna let you down. they will disappoint you sooner or later. it always happens. be prepared.

csúszik az út.

Hiába tervezel, hiába álmodsz.. Terveid mindig meghiúsítják. Ragyogásom rövid életű ismét. Mit akartok tőlem? Miért azok a fránya kövek az útban... Hol van még az a vár?

Most nincs kedvem építgetni. Most nincs kedvem a kirakóshoz. Most nincs kedvem lecsúszni a csúszdán.

Már egyszer megtanultam, hogy én nem vagyok közéjük való, miért próbálkozom újra és újra megcáfolni a megcáfolhatatlant?

Leesett a hó. Csúszik az út. Mindig megcsúszom. Félek, el fogok esni. De persze az utolsó pillanatban mindig megtalálom az egyensúlyt. Most sem lesz másképp. Nem kell félni.

még 3 sor...

Egy álom a napom.
Egy perc az álom.
Egy perc a napom.

pont

my story ends here.
thanks for listening.

?

Na most ez hogy is van? ...

egy illat
egy álom
egy emlék
egy érzés
egy titok
egy jövő
több út
hova tovább..

mármegint

Az idő véges. Ugyanazokat a köröket futom. Sosem leszek elég erős.
(Ilyenkor mit kell tenni? Mit helyes tenni? Mit illik tenni? Mit kíván a világ?)
Úgy lennék formabontó. De én is csak ember vagyok. Én is félek.
Mit teszel?

igazi

Az emberek rosszul kommunikálnak. Mindenről beszélünk, csak arról nem, amiről fontos lenne. S emiatt folyton elmegyünk egymás mellett. Mintha vaksötét lenne. Mintha némák lennék, süketek és vakok. Mintha mindenki más nyelven beszélne, mindenkinek meglenne a saját maga jelrendszere, amit senki más nem érthet meg önnön maga kívül.

A másik nagy gond meg, hogy nem merünk kommunikálni saját akaratunk szerint. Félünk, hogy nem tárhatjuk fel belsőnket, nem mutathatjuk meg ennek a koszos, romlott világnak, mi is lakozik bennünk. Inkább csak csendesen kullogunk a többi korhadt ember után, s vigyázunk, valaki fel ne ismerje bennünk a mást. A valóst. Valaki le ne tépje álarcunkat. Ennek a bálnak sosem lehet vége.

Nem merünk kommunikálni, mert félünk, vágyaink elfogadhatatlanok. Összeférhetetlenek az evilági sémákkal. De ki állította fel ezt a rendszert? Hiszen senki sem önmagát mutatja. Hazugságban élünk mind. Mindenki hazudik, csak hogy jobb legyen. Hol vannak az igazi szavak? Az igazi emberek?

sharp

És még valami.

Miért van az, hogy amikor éles helyzetbe kerülünk, amikor felteszik a kérdést, amire várunk... az elképzelhető legeslegsarkasabb ellenkezőjét mondjuk annak, amit a világon a legeslegjobban akarunk, kívánunk?

És ezzel lehet, mindent lerombolunk.

gondolatvegyület

Vannak utak, melyek járatlanok maradnak. De van, hogy érdemes kivárni, míg zöldre vált a lámpa. Mert igenis át kell mennünk a túloldalra. El kell jutni a célba.

Én bízom magamban, bízom a világban. Csak néha én is megbotlok. Néha nekem jön egy fal.

Mennyivel egyszerűbb lenne a világ, ha mindent kimondanánk. Ha mindenki elmondaná, mit akar, akarunk-e egyáltalán bármit e világtól. S ha igen, mit? Ha nem lenne rejtőzködés, nem lenne álarc, nem lenne más, csak a valóság. Nem lenne titok. Bár hiányozna a rejtély, a misztikum. Mégis oly könnyű lenne A-ból B-be jutni. Tudhatnánk mi vár, mi várhat, s tudhatnánk miről kell lemondanunk. De könnyebb lenne a lemondás, mert mindig minden könnyebb, ha bizonyos. De mi egy ilyen titokzatos világban élünk.. Találgatunk, célozgatunk, néha mellélövünk. Csak tudnám érdemes-e küzdeni.

Harc. Ennyi a világ. Mindenki harcol mindenért. Fiúk harcolnak lányokért, lányok fiúkért, okosak az igazukért, hülyék az igazukért, mindenhol mindenki egy rohadt nagy frusztrált, tolakodó, izzadtságszagú versenyben vesz részt. (Idézve, kicsit kiegészítve :) )
Mindig minden csak harc. Küzdelem. De ha nem lenne az, ha minden egyszerű lenne, alanyi jogon járna, akkor senki nem becsülne meg semmit. Míg amiért megharcolsz, annak íze van, annak öröme van. És ha veszítesz, abból tanulsz. És legközelebb már felkészültebben tapasztaltabban vágsz neki a versenynek. Mert verseny, harc mindig lesz.
És csak akkor maradsz talpon, ha megtanulsz küzdeni. És nyerni.

Mert ez egy ilyen világ.

..

Furcsa kettősség kezdi átvenni az uralmat, félek. Félek, mert a kettő csak külön működik, mert ez egy ilyen civilizáció, és mégis a kettő elválaszthatatlan eleme egymásnak, nem létezik egyik a másik nélkül. Nem lehet behunyni a szemem, pedig oly könnyű lenne. Félek a káosz úrrá lesz életemen. Ezt pedig mindannyian tudjuk, hogy megengedhetetlen.

És mert a páncélom erős, visszaüti ennek is minden áramlatát. Nem láthattok semmit belső harcaimból, a lepedő mindent eltakar.

A sebezhetetlenség menő. Azt mondják. :)

Weöres Sándor: Tíz lépcső

Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad.
Nyûdd szét díszeid - a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid - az erõ legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Ûzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid - a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.