Már egy hete itt vagyok!

Bizony egy hete már, hogy félve, izgatottan, enyhe nyomással a szívemben elbúcsúztam daloló barátaimtól és családomtól a Ferihegyi repülőtéren.. Már egy hete, hogy megérkeztem Európa Fővárosába. :)
Sebesen robog az idő :)

A hétvégém nyugisan telt. Aludtam, többnyire.
Péntek este elmentünk a közelben levő plázába bevásárolni. Ott van ugyanis egy nagy Carrefour, ami az otthoni Tesconak felel meg szerintem, csak jobb minőségű.. :) Van itt a sarkon egy express, de a nagy a plázában van, egy metrómegállónyira, amit természetesen lesétálunk, mert van két lábunk.. :) Szinte a második szint összes lakója együtt ment bevásárolni - egy kitétel volt: mindenki vegyen két különböző féle sört. Ugyanis este belga sörkóstoló estet tartottunk a konyhában. Összesen 18 féle sör volt, több féléből sikerült duplán vagy triplán vásárolni.. Mindenki vett maga elé egy poharat, csészét, bögrét, akármit.. és töltött magának egy kóstolónyit (gyönyörűszó..) Aztán egészségünkre! Egy török lány vezette egy papíron, hogy milyen sört ittunk, mi a véleményünk róla és hogy hány százalék az alkoholtartalma.. Írtunk kommenteket rá, hogy "Could have been worse", "Tastes like lollipop" "Good, but smells horrible", "Calcium Sandoz.." :)
Pont pénteken ebéd közben figyelmeztetett Paul, a főnököm, hogy a belga sörök nem erősek, de a turisták általában nem tudják, hogy nem szabad őket keverni, mert akkor baj lesz..
Hát kéremszépen, tisztességesen megittuk mind a 18 féle sör kóstolóját. Én a végére már alig láttam :)
Ezekután másnap bőségesen kialudtam magam.. 2kor volt egy brüsszeli városnézés az itteni Erasmusosoknak, velük mentem volna, de épp akkor kászálódtam ki az ágyból. Egy kis időbe telt, mire összeszedtem magam, de miután sikerült elmentem bérletet csináltatni. Egész érdekes dolog. Először kellett igazolványképet csináltatnom, merthogy itt a bérlet az képes! Aztán sorszámot kellett húzni (a metro aluljáróban..) és egyesével szólongattak a 'Bootik'-ba. Bent egy nagyon kedves hölgy előállította nekem a fényképes, chipkártyás bérletemet :) Foto facebookon :)
Persze a sorbanállás hosszú volt, egy órát eltöltöttem odalent. Miután elkészült, gondoltam elmegyek a kis Notre Dame templomba, most biztosan nyitva van.. Bementem, épp hollandul volt Istentisztelet. Állva végighallgattam, aztán mikor vége lett leültem kicsit élvezni a csendet. Nem sokáig maradtam magamra, mert hamarosan kezdődött egy francia Istentisztelet. Ebbe is belehallgattam, aztán továbbmentem. Nézelődtem a sétálóutcában, aztán hirtelen felindulásból vettem egy napszemüveget. Éppen nincsen már egy ideje napszemüvegem, pedig itt lassan már kellene, mert egész sokat és szépen süt a nap. Melegedik is, 6-8 fokok vannak napközben. Az utóbbi három napszemcsim eltörtem, én béna. Ezúton is elnézést kérek édesanyámtól, akié az egyik volt :( :)
Lehet, hogy tokot is kellene vennem a szemüveg mellé és akkor tovább bírná.. Azt hiszem bátran levonhatom a következtetést, hogy táskába tok nélkül bedobni napszemüveget káros a szemüvegre nézve.
Mindenesetre mostmár nagylány vagyok, erre jobban fogok vigyázni.. És láttam egy csodaszép virágos szemüvegtokot, lehet, hogy meggyőzöm magam arról, hogy arra bizony - nincs mit tenni - szükség van. Márpedig a szükség nagy úr!
Miután sikeresen megleptem magam a szemüveggel, amiben amúgy igazán divatosan egy méhecskére hasonlítok, még fél óráig kerestem a kijáratát a plázának, de valahogy mindig eltévedtem.. Hosszú keresgélés után sikerült megtalálnom a haza vezető utat. Szombat estémet American Idol nézésével töltöttem, hajnalig kacarásztam rajta. Igazán üdítő és amúgy élvezetes is, ajánlom mindenkinek, aki nem tudja mivel tölteni az idejét.. :) Szobatársam úgy döntött, hogy egy barátjánál alszik, úgyhogy kiélveztem a magányt :) (Zárójelben megjegyezném, azóta se jött haza, vajon mennyi idő után szóljak a recepción, hogy nincs szobatársam??)
Vasárnap fél 3 körül keltem. Imádok aludni, mondtam már?? Skype randevú várt, ó je :) Amúgy a Skype program a világ egyik legfantasztikusabb találmánya. Ingyen beszélgetni, és még látni is egymást közben?!?! Fantasztikus!! Töltsétek le, vegyetek fel ismerősnek és hívjatok. (cocoadeer a felhasználónevem, de Popper Elizaként is megtaláltok :))
A magyar lányokkal közösen vacsoráztunk, bolognai spagetti került felszolgálásra. Kissé sok hagyma volt benne én véleményem szerint, de abszolút finom volt. Pláne, hogy már egy ideje barna kenyeret ettem sajtkrémmel és paradicsommal. :) Ma is ez lesz a vacsorám, je :) Időközben felfedeztem, hogy a trópusi tea citrommal fennséges! :) Kár, hogy itt ilyen mini csészék vannak csak, úgyhogy folyton teát készítek magamnak.. Bár mintha tegnap láttam volna valakinél egy kancsót.. :) Utánajárok :)
Éjjel 1ig skype csodáztam, hugival is beszéltem kicsit, jó volt látni :) Gergő pedig igazán szórakoztató társaság :)
Ma reggel 10 órára volt időpontom a tutorommal az egyetemen. Ez azt jelentette, hogy a 8:40-es vonatot el kell érnem. Kissé rohanós volt a reggel, félálomban ugyanis azt hittem, hogy elég félkor elindulnom a szállásról.. Pedig nem. Szóval rohantam. Közben kérleltem Istent, hogy késsen a vonat, de rögtön válaszoltam is magamnak: "ugyan Liza, ne légy naiv, ez nem Magyarország, itt nem késnek a vonatok". Egy saroknyira voltam az állomástól, folyt rólam a víz, alig kaptam levegőt, totál kivoltam.. S ekkor belém hasított a tudat: Siet az órám négy percet. A legszebb felismerés volt!! S ezután még csodásabb volt megérkezni az állomásra, és látni a kijelzőn, hogy 7 percet késik a vonat. Ennél nagyobb áldást! - gondoltam. Ez egy menetrend szerinti vonat, minden órában ugyanazokban a percekben közlekedik, történetesen óra 18-kor és óra 40-kor. Múlthéten is ezzel a vonattal mentem, az óra 40-essel, ugyanígy a 3-as vágányról. Leültem, megnyugodtam. Beérkezett egy vonat a peronomra, de tudtam, hogy nem az enyém, mert már tudtam, melyik kijelzőt kell nézni. Jött még egy vonat, még egy.. S én azon gondolkoztam, mennyire menő is vagyok tulajdonképpen, hogy nem szállok fel egyikre sem, mert tudom, hogy hogy mennek itt a dolgok. Egy idő után kezdtem fázni.. Ugye a futástól jól megizzadtam, majd a sok várakozás közepette kezdett átjárni a hideg.. Áldásból balszerencse.. A vonat 37 percet késett.. A tutorom pedig 10:30-ig volt az egyetemen. Mindegy, gondoltam, mostmár elmegyek Hasseltbe, lesz, ami lesz. Felszálltam a vonatra. Icipicit gyanús volt, hogy másképp néz ki a vonat, mint a múltkor - ez bizony csak egy szintes volt... De az első három megálló ugyanaz volt, mint múlthéten, szóval gondoltam minden rendben.
Miután jött a kalauz, persze kiderült, hogy mégsincsen minden rendben.. Mégsem vagyok menő :) Igen, kérem szépen, rossz vonatra szálltam. Igen, rossz vonatra vártam 37 percet. Igen, az én vonatom valószínűleg nem is késett. Taps Lizának - köszönöm!
A kalauzok rendesek voltak, mondták, hogy szálljak le két megálló múlva és 5 perc múlva jön egy vonat, arra szálljak fel. Így is történt.. Ez a vonat már megint kétemeletes volt, megnyugvás a köbön.
Hasseltbe érkezvén már tudtam melyik buszra szálljak és azt is tudtam, hogy ezt ingyen megtehetem. Furcsa, milyen hamar hozzászokik az ember ahhoz, hogy a sofőrnek megmutassa a jegyét.. Egészen hiányérzetem volt, meg úgy éreztem, csalok. Furcsa csak biccenteni a sofőrnek, mintha a biccentéssel azt mondanám: "Tudod, diák vagyok" és ő a biccentésével azt válaszolná: "Tudom, tudom". Siettem, ahogy csak tudtam, de már elmúlt 10:30.. És való igaz, a tutorom nem volt az irodájában. Szerencsémre jött egy tanár, egy nagyon kedves, tökéletes angolsággal beszélő tanár, aki segített - telefonálgatott és kiderítette, hogy tutorom, Brigitte éppen órát tart. Megtaláltuk és szeretettel fogadott. Épp tesztet iratott az osztályával, úgyhogy a teszt előtt kaptak még egy kis időt tanulni, addig ő velem foglalkozott. Levin Johanhoz, aki a Szociológia tanszék vezetője - mivel előre jeleztem neki, hogy érdekelnének szociológia tárgyak is.
4 tárgyat kell teljesítenem az Erasmus program keretei közt, de mivel Brüsszelben dolgozom és Hasseltben van az egyetem, ezért mind a 4 órának egy napra kellene esnie. Ez azonban kommunikáció és újságírás szakon megoldhatatlan.. Így kiegészül az órarendem két szociológia tárggyal. Péntekig kell eldöntenem, hogy melyik kettőt választom.. Azt hiszem pszichológia lesz és társadalmi filozófia. Ezekre nem kell majd bejárnom, mert hollandul vannak, hanem a tanárok évközi feladatokat adnak emailen, és azokat kell teljesítenem majd. Ez így elég jól hangzik. A másik két órára kell majd bejárnom péntekenként: International Publishing és Television órákra. Jó a péntek, mert így sokat tudok majd átjárni Melindához Maastrichtba (ugyebár a 1.5 eurós jegy..) Most pénteken is megyek, mert ott karnevál lesz a hétvégén. Aludhatok nála, jee. Jó hétvégém lesz, tevékenyebb, mint a mostani :)
Miután végeztem az egyetemen, gondolkodóba estem: Mit csináljak? Mászkáljak a városban? Vagy menjek vissza Brüsszelbe és menjek dolgozni? Vagy mászkáljak Brüsszelben?
Az állomásra megérkezvén éppen lekéstem a vonatot, és pont egy olyan napszak volt, amikor csak óránként egy vonat indult a fővárosba. Viszont pár perc múlva indult egy vonat Leuvenbe, gondoltam miért ne?!
Így hát futás a 8-as peronhoz. Felpattantam az éppen akkor induló vonatra és irány Leuven. A vonaton olvastam. Most éppen az Éjszaka Lisszabonbant olvasom Remarque-tól. Nagyon, nagyon érdekes könyv, mindenkinek ajánlom figyelmébe. Bosszantó, hogy ilyen kevés könyvet tudtam magammal hozni Belgiumba. Angolul is szeretek olvasni, de magyarul valahogy egészen más. Olyan csodálatos a magyar nyelv!
Leuvenből szinte tízpercenként indul vonat Brüsszelbe, úgyhogy bátran belevetettem magam a város szívébe. Órákat csavarogtam a városban! Fantasztikusan szép kis város ez! Bolyongtam, bolyongtam. Néha, amikor nem tudtam, merre menjek, elkezdtem követni embereket. Azok elvezettek valami 'érdekes' felé, ahol újabb embert szemeltem ki, és újabb irányt vettem. Jártam kisebb, nagyobb templomokban, különböző egyetemek campusaiban.. Egy szép parkban, amiben volt egy kis tó, melyen kacsák úszkáltak. Igazán jól szórakoztam. Csak nézelődtem, ámultam, fotóztam. Semmi dolgom nem volt, csak hogy kiélvezzem minden percét az életnek. Jó ilyet csinálni. Belegondoltam, hogy otthon mikor ülnék fel a vonatra, mennék el akárhova vidékre, nézelődni, élvezni az életet.. Pedig kellene. Megfogadom, hogy csinálok majd ilyet!! :)
Pár óra séta után visszatévedtem (valamennyire tudatosan) az állomásra. Ott elkapott egy holland srác, valami szerencsejátékkel. Mondtam, hogy nem vagyok ide valósi, meg hogy nem beszélek hollandul, de azért rávett, hogy kaparjak le valamilyen sorsjegyet. Nem nyertem (jé?), de a srác így is adott egy tollat ajándékba, mert magyar vagyok :) haha. Kedves volt tőle.
Anno tettem egy megalapozatlan kijelentést: azt mertem állítani, hogy a belga fiúk rondák és alacsonyak. Ezennel utólagos elnézésüket kérem a belga férfiúknak.. Ha valaki férjet keres, menjen Leuvenbe!! Garantált siker..
Miután lejártam a lábam, felszálltam egy vonatra és visszatértem Brüsszelbe. Épp masszírozom a lábaim, annyira elfáradtak :) Jó érzés az izomláz. Azt kiabálja a tested, hogy "köszi, hogy végre megmozgattál!" Szerintem jó erős lábaim lesznek nyárra :)
Szeretem Belgiumban, hogy minden kocsi megáll a zebránál, akkor is, ha még messze a zebrától csak a halvány gondolat született meg bennem, hogy átmenjek az út túloldalára. Ez így egészen biztonságos :)
Hazafelé bevásároltam a Carrefour Expressben, vettem kis húst - amit itt aranyárban mérnek, de már húshiányom van. Vettem krumplit is, szerintem csinálok valami csirkés, krumplis sült izét :) Vettem rizst, hogy a napokban tejberizzsel is meglepjem magam - háromnapos szilveszter emlékére. Sőt, almát is vettem, hogy lereszeljem - répa nélkül, de a répás,almás pép emlékére :)

Képek facebookra kerülnek folyamatosan, élményeim írom, amint összegyűlik egy adag, amiről lehet írni :)
Hiányoztok!