2008. augusztus 31., vasárnap

A Beautiful Mess

You've got the best of both worlds
You're the kind of girl who can take down a man,
And lift him back up again
You are strong but you're needy,
Humble but you're greedy
Based on your body language,
your shouted cursive I've been reading
You're style is quite selective,
though your mind is rather reckless
Well I guess it just suggests
that this is just what happiness is

Hey, what a beautiful mess this is
It's like picking up trash in dresses

Well it kind of hurts when the kind of words you write
Kind of turn themselves into knives
And don't mind my nerve you can call it fiction
'Cause I like being submerged in your contradictions dear
'Cause here we are, here we are

Although you were biased I love your advice
Your comebacks they're quick
And probably have to do with your insecurities
There's no shame in being crazy,
Depending on how you take these
Words that paraphrasing this relationship we're staging

And it's a beautiful mess, yes it is
It's like, we are picking up trash in dresses

Well it kind of hurts when the kind of words you say
Kind of turn themselves into blades
And the kind and courteous is a life I've heard
But it's nice to say that we played in the dirt
Cause here, here we are, Here we are
Here we are

talán

Lehet eljött a perc. Mert ha rá gondolok, már nem lesz könnyes a szemem. Mert ha magamban kimondom, vége, nem szorul össze a szívem. Azt hiszem, meg tudom tenni.
Tudtuk jól, ez nem örök. De szeret és én szeretem. Habár ez már régesrég nem szerelem. Csak élünk, létezünk egymás mellett, boldogan. S várjuk a változást, mert tudjuk, hogy jön. Hogy már el is indult, úton van. Tudjuk, hogy vége lesz. Egyszer, majd. De nem tudjuk kimondani. Nem tudjuk elengedni egymást. Csak úgy. Mert már nem szerelem. Amíg nincs miért véget vetni neki, hagyjuk, hadd csordogáljon tovább. Nem szeretjük a változást. Hozzászoktunk egymáshoz.
Mert két év sok idö. 1051200perc.. S minden egyes percben Ő ott volt. A részemmé vált. Teljesen. S én ismerem Őt, jobban, mint bárki mást, jobban mint önmagamat. Ismerem a mondatait, a válaszait, a mozdulatait, ismerem az illatát, a tapintását, a csókjait. Ismerem Őt belülről és kivülről is. S ennek a szoros ismerettségnek nem tudunk nemet mondani, nem tudunk véget vetni. Mert túlságosan szeretem Őt. És félek, ha kimondjuk, hogy szerelem már nincs, akkor maga a szeretet is elveszik a ködben. S én bármit megteszek azért, hogy a szeretet megmaradjon. Mert több Ő nekem, mint egy kapcsolat, aminek ha vége, elfelejtődik az egész.
Eddig nem tudtam gondolni se arra, hogy egyszer midnez megszűnik. S most itt állok, azon töprengve, hogy mialatt írom e sorokat, miért nem nedvesedett már be az arcom.
Azt hiszem, végre képes vagyok felállni, s felelni a döntéseimért. KÉpes vagyok irányítani a sorsom. Lehet, ennek hamarosan vége lesz. Nem tudom. Csak azt tudom, hogy most erős vagyok. Hihetetlen erős. S hogy most fel tudnám dolgozni. Azt hiszem. Talán.
S talán van aki segíthet. Talán.
Nem tudom. Meglátjuk.

2008. augusztus 30., szombat

életem legszebb nyara

Hát végetért. De nem kell bánkódni. Fantasztikus volt. Eszméletlen. Felfoghatatlan. És azt hiszem bíztan mondhatom, hogy újra a régi vagyok. Vagyis nem. Mert más lettem. De jobb. Imádok élni. Végre.
Akár ennyi is elég lenne. Mert nem mindig kellenek részletek. Mert nem mindig lehet részletezni. Mert az egész a jó. Az összesség. Az, hogy minden tökéletes. Hogy minden egyszeri és megismételhetetlen. Megannyi élmény, újdonság.
Nem vagyok szomorú. Mert bár a nyárnak vége, a suli szuper lesz. Mostmár biztos. Nagyon várom. Megtaláltam a helyem végre ebben a végtelenségben. Tudom, hova tartozom. Tudom ki vagyok. És azt is ki akarok lenni. S bár a célhoz vezető út ingatag és ingoványos, a sok kicsi ösvényen lehet néha majd eltévedek, de tudom hova kell érkeznem, s tudom, hogy el is fogok jutni oda. Én nem sietek. Én megélek minden pillanatot. Mert igy kell. Igy kellett volna.
Nem tudom szavakba önteni, mennyire nagyon jól vagyok.

Szeptembertől kórus, cserediákok, fősuli, csocsó, bulik, barátok, modellkedés, tanulás, énekórák, szerelem. etcetera. :)

2008. augusztus 16., szombat

szeptember

mert mostanában ez a kedvenc szavam. ugye. mert addig nem lesz szabadidö. csak program. és nevetés. és ennek örülünk. végre eljött. vártam már. persze ijesztő is. mikor volt ilyen utoljára? 2 éve. hogy program és program és program. hiányozni fog a számitogép:) haha. mert a magány és a punyulás. najó, nemis. :)
de sokmindenről kell írnom. csak nincs idöm. de furcsa ez. de jövök ezekkel:
Afrika feszt
Akali
Kettös életem
a cikk
és még sok minden más is:)

a minap a héven ültem és egy nagyon öreg néni ült velem szemben. olyan picike volt és vékonyka. és ilyen kis virágos ing volt rajta, betürve abba a tipikus kék kertésznadrágba. nagyon aranyos volt. aztán egyszercsak rámnézett. és imádkozott. imádkozott értem. nemtudom miért. miért?.. nagyon fura..

mennem kell az élet vár:)

Mr. Curiosity

Hey Mr. Curiosity
Is it true what they've been saying about you
Well are you killing me
You took care of the cat already
And for those who think it's heavy
Is it the truth
Or is it only gossip
Call it mystery or anything
Oh just as long as you call me
I sent the message on did you get it when I left it
Said well this catastrophic event
It wasn't meant to mean no harm
But to think there's nothing wrong is a problem, oh

I'm looking for love this time
Sounding hopeful but it's making me cry
(Trying not to ask why)
This love is a mystery
Mr. Curious...

Come back to me
I'm a mr. waiting on and never patient can't you see
That I'm the same the way you left me, left me
In a hurry to spell check me
And I'm underlined already in envy green
And pencil red
And I've forgotten what you've said
Will you stop working for the dead and return
A mr. curious well I need some inspiration
It's my birthday and I cannot find no cause for celebration
The scenario is grave but I'll be braver when you save me
From this situation laden with hearsay, oh

I'm looking for love this time
Sounding hopeful but it's making me cry
(Trying not to ask why)
This love is a mystery
Mr. Curiosity
Hey mr. please
Do come and find me, oh
Oh, come on oh, yea yea

I'm looking for love this time
Sounding hopeful but it's making me cry
(Trying not to ask why)
Cause love is a mystery
Mr. curiosity
Hey mr. please
Do come and find me

Love is blinding when your timing's never right
Oh but who am I to beg for difference
Finding love in a distant instant
But I don't mind
Oh love at least I tried, well I tried...

csoki

-Ok, tegyük fel, hogy
te véded a csokit,
és én a vaníliát.
És ha nekem most azt
kellene mondanom neked, hogy
a vanília a legjobb izű
jégkrém, akkor azt mondanád...
-Nem a csoki a legjobb.
-Pontosan.
De ezt a vitát nem nyerheted meg.
Mert megkérdezném,
hogy szerinted a csoki,
a jégkrémek legjobbja?
-Ez a legjobb jégkrém,
sosem rendelnék másmilyet.
-Ok akkor neked a
csoki a mindened.
-Igen a csoki az
egyedüli amire szükségem van.
-Nos, nekem többre van szükségem mint a csoki,
és valójában a vaníliánál is.
Azt hiszem ez
a választás szabadsága,
ha a jégkrémünkről van szó.
Ez a szabadság definíciója.
-De nem bizonyítottad be,
hogy a vanília a legjobb.
-Nem is kellett.
Bebizonyítottam, hogy nincs igazad,
és ha nincs igazad, akkor nekem van.
/Thank you for smoking/