Liza es a jegesmacik talalkozasa

Elso fejezet
Lizat nem akarjak a jegesmacik megvendegelni

A tortenet mar eleve kacifantosan indult. Kacifantos kezdet pedig kacifantosabb folytatashoz vezet. De engem sosem zavart a zavar, sosem aggodtam tul magam, ha maskepp alakulnak a dolgok, mint kellene. Szeretem a varatlan, megoldando problemakat, az izgalmat, az erzest, amikor nem tudom mi lesz. Mi lesz 5 perc mulva, orak mulva, egy nap mulva. Majd az elet alakit, majd a szel ellok valamilyen iranyba.
Meg tavasszal talaltam ra egy trening felhivasra. A treninget az EU tamogatja, Norvegiaban lesz osszel, Europai Allampolgarsag temaban. Mivel a szakdolgozatom kozeli temaban irodik es mivel novemberben majd en leszek trener egy egyhetes kurzuson Europai Allampolgarsag temaban, megis beadtam a elentkezesem - az EFIL-en keresztul. Mivel a szervezet, amelyiket kepviselem majd a treningen, belga, ezert el kellett, hogy fogadjak a jelentkezest. AKkoriban meg azt hittem, a kepzes Osloban lesz.
A palyazat eredmenyhirdetese junius vegere volt kituzve. Vartam, vartam a (pozitiv) eredermenyt, de semmi. Auguztusban igy hat rajuk irtam. Irtam a belgaknak is, akiken keresztul kijuthatok, es irtam a foszervezoknek is. Epp mind a ketto szervezet vakaciozott (mi mast is csinalnanak augusztusban). Ket het mulva jott valasz a belgaktol: sajnaljak, elkeveredett a jelentkezesem, de mar nincs mit tenni, nem tudok reszt venni a treningen. Ez eleg szomoru volt, de hat az elet ilyen, ezek szerint meg nem kell Norvegiat megneznem. El is konyveltem magamban a dolgot, elkezdtem uj oktoberi programok utan nezni. Jelentkeztem egy masik treningre, onkentes munkat vallaltam (melyrol kesobb kiderult, hogy megsem onkentes), stb. Egyszercsak meglepetes ert: uzenet a norveg foszervezoktol: Igazan nagyon sajnaljak, hogy elveszett a jelentkezesem, de nagyon nagy szeretettel varnak oktoberben. Vegyem meg a repjegyem mielobb. Ugribugri, kiabalas, csuhajja. Boldogsag. Uj hir: A trening Tromsøban lesz. Rogton megneztem, mennyi a jegy - nehany atszallassal tok olcso, remek. Penzem sajnos nem volt, kolcson kerni nem szeretek, igy vartam, mig megjon a foiskolatol meg az Erasmus osztondij utolso 20%-a. Vartam, vartam. Naprol napra idegesebb voltam, nem mertem megnezni, milyen aranyban emelkednek az arak. Vartam. Kozben zaklattam a Nemzetkozi Irodat, szukseg lenne a penzre, mar kellett volna utalniuk, stb. Harom hete jott meg a penz. Az arak ugy felmentek, hogy napokig fontolgattam: kolcsonkerjek-e valakitol, vagy hagyjam a fenebe? Lehet, hogy tenyleg nem most kell Norvegiaba mennem. Ugyanakkor tudtam, Tromsøba maskor sose mennek. Amikor beirtam googlebe a varos nevet, ketszer lepodtem meg: Tromsø Norvegia egyik legeszakibb varosa, a sarkkoron belul, a keptalalatok fele pedig az eszaki fenyt, az aurorat mutatja. Muszaj menni.
Vegul nagyimektol kertem kolcson, de csak azert, mert tudtam, egy heten belul megjon az osztondijam es egybol vissza tudom majd fizetni. Igy hat kb egy hete vettem meg a jegyem. Ezt hivjak last minutenek?
Kaptam egy kis infocsomagot a Norvegoktol, mikor kell ott lenni, ott - hol?, mit kell vinni, tudni, tenni a trening elott. Azt az infot kaptam, hogy a trening oktober 10-en kezdodik, delig kell megerkezni. En irtam egy emailt a szervezoknek, hogy sajnos nem tudok, csak 11-en erkezni, mert nem volt mar jegy 10-re. Erre egy nappal a trening elott jott a valasz: honnan vettem, hogy 10-en kezdodik, tokeletes, ha 11-en erkezem, hiszen mindenki aznap erkezik. Jee, mneg csak kesni sem fogok. Akkor mostmar minden kerek-perec. Vagy mi.
Nos nem, az ut maga is tartogatott (sot, meg mindig tartogat) meglepeteseket.
Hetfon (11) hajnal 4kor hagytuk el a hazat. Elotte kettoig meg emailek, elintezendo feladatok, pakolas, minden, ami kell. A franya x-faktor is jol elhuzta a nagy eredmenyhirdeteset - ami zenekedvelokent erdekel - kivetelesen tenyleg tehetseges emberek vannak egy tehetsegkutatoban - ez nagy szo itt Magyarorszagon. Persze egy ket idegesito mozzanat: valaki mondja mar meg a kismamanak, hogy a gyerekenek nem egy sztaranyukara van szuksege, meg arra, hogy cipelje a studioba, hanem arra, hogy otthon legyen vele es nevelje. Na ezert ne szuljon 19 evesen olyan, akinek nulla felelossegtudata van. Az mas kerdes, hogy a tobbi lany meg tehetsegesebb is volt nala - a tv bezzeg sztorit akar, botranyt, tudjak, hogy erre majd ugrik a media, s azt is tudjak, hogy a csajt tamadni fogjak, mert nincs az a jozan eszu leny, aki ezt normalisnak tartana. Undorito az egesz. Szerintem csinaljunk flashmobot, senki ne szavazzon a kismamara, hogy hazamehessen babazni. Jojjon vissza, ha mar ovis a gyerek. --- Bocs az intermezzoert.
Lenyeg a lenyeg, 4-kor elindultunk Ferihegyre. 5-re ertunk ki, 6-kor indul a gep, minimal izgulas, de azert nem volt semmi gond - a tuzzel jatszani mindig is szerettem (bocs mama az ego szulinapodert....) A ketoras repulouton aludtam, mint a bunda - tatott szajjal, gondolom, de neha meg ez sem tud erdekelni. Brusszel Charleroi repterre orom volt megerkezni; hianyzik a belga eletem, pedig a magyar is fantasztikus. Mindenesetre gyorsan vettem egy pain au chocolate-ot meg egy croissant, ittam egy finom gyumolcsos sort (9.30-kor sorozni igenis meno!). Mellettem egy francia srac Sorstalansagot olvasott, franciaul; ennek kulon megorultem. En is belebujtam a konyvembe: Javitott Kiadas, Eszterhazy Peter: zsenialis. Annyira magaval ragad, annyira elkepeszt es lenyugoz es meg ihletet is ad (irnom kell, mindig is irnom kellett, miert nem irtam az utobbi idoben??)-- Szidjatok meg ilyenkor (Levi koszonom, hogy neha felhozod).
Nehany ora varakozas utan irany Oslo. Repulogep, motor beindul, kellemes bugas, tatott szaj, alommezok. Leszallas, welcome to Oslo. Buszra fel, zene be, ablakon ki : nezzunk Norveg tajat - lenyugozo! Egy ora mulva Oslo Center, gyors jelentes a hazaiaknak :"elek, minden boldogsag", eljen az ingyen internetes portal. Gyorsfutos varosnezes, boronddel, kabat nelkul: itt is tud sutni a nap. Nehez megallni, de csak ket boltba megyek be, aztan rajovok, hogy boronddel boltozni se nem kenyelmes, se nem meno.
Futi vissza az allomasra, gyors ebed: meki, mert nincs ido masra, almas fanta, mert wow, almas fanta!! Expressz szuper vonatra jegyvaltas, vonatra fel: elgondolgodom, vajon az elso osztalyon vagyok-e, vagy tenyleg meg a belga vonatoknal is menobb ez a vonat(pedig a belgak is lenyugoztek)? A repteren becsekkolas, nezelodes, meg nincs kiirva, honnan indul a gep. Eddig minden flottul ment, csodas nap, csodas elet, tenyleg muszaj mostmar onkenteskedni es vissza is adni mindazt, amit kaptam/kapok az elettol.
Odaballagok egy kivetitohoz, hatha van mar valami info a Tromsøba tarto jaratrol. "cancelled". whattt? Megnezem megegszer. C-a-n-c-e-l-l-e-d. Nem lehet! Nem szokas csak ugy jaratokat torolgetni. Odamegyek egy infopulthoz, az ott dolgozok nagyon vidamak, boldogan cserelik ki a jegyem egy 2 oraval kesobbi jaratra. Mindegy, ket oraba nyilvan nem halok bele, elmeny, kaland, anyamkinja. A gep sikeresen elindul este 9 ora 5 perckor. Ket izraeli kozott ulok. Meg fel se szall a gep, megszolit a fiatalabbik, az ablak mellol: - Eszt konyvet olvasok? - Nem, magyart. Vegulis egy csalad. Elkezdunk beszelgetni. Tokeletes az angolja. Meg a spanyolja is. Es japanul es nemetul is beszel. Meg franciaul. Kiderul, nyelvesz, rajong a nyelvekert, azok strukturajaert. Egy hetre jott Norvegiaba, de elotte atnezte a norveg nyelv kulturajat, es erti a felet, amit mondanak. O forditott a gepen, amikor a fo steward fapofaval, de vicceket meselt. Mivel helyi jarat volt, angolul csak 3 mondatot kaptunk mindig; a fobb helyzetjelentest.
Kiderult, a srac 27 eves, a vilag minden tajan jart, elt, dolgozott, annyit latott es hallott, annyi mindent tud. Orakat beszelgettunk. Furcsalltam is, mert csak ket orasnak kellett volna lenni az utnak, de csak mentunk es mentunk. Pedig egyszer mar bemondtak, hogy leszallashoz felkeszulunk. Lattuk is Tromsøt felulrol. Es tudjatok meg mit lattunk? Az AURORAT! Bizony! ( Mikozben ezt irom, olyan, mintha mozogna a repter, teljesen szedulok..) Zold volt es mozgott. Eltunt es visszajott. Ah, csodas. Mar megerte. Tromsø is nagyon szep volt, felulrol. Amikor leszalltunk, kb 3 es fel ora mulva (ketto helyett), kozoltek velunk, hogy Bodøban (vagyhol) vagyunk. Az idojarasi viszonyok miatt nem tudtunk leszallni Tromsøban, igy visszafordultunk es feluton Oslo es Tromsø kozott vagyunk epp. Utasitasra varunk. Megkaptuk: Irany Oslo! Igen, megint. Hotelt kapunk, reggeli geppel mehetunk majd. Aki akar, kiszallhat Bodøban, de busz csak reggel indul es 10 oras az ut.. Igen, a tavolsagok..
Szoval vissza Oslo. Meg harom ora sorbanallas a repteren - hotel es taxijegyet kaptunk. A hotel gyonyoru volt, amugy, de ez ejjel fel 4kor annyira nem tudott erdekelni. Meg a repteren kozoltek, hogy a reggeli jarat tele van, legkorabban a fel 2-es jaraton van hely. (vajon hogyan osztanak szet egy teli gepnyi embert sok kicsi repulon?). Gyors internetes jelentes csaladnak: elek, a treningszervezoknek: egyszer csak megerkezem..
Alvas. Szerencsejuk van, a vilag masodik legkenyelmesebb agyaban aludtam, igy igazabol talan azt is mondom, megerte az egesz :-) Persze a daniait nem ubereli, mar csak azert sem, mert ebbe mindossze harom oracskat toltottem. Viszont a reggeli is karpotolt - olyan svedasztal, hogy csak na! Meg mindig tele vagyok. A repterre kierven ujabb jo hirt kaptam: A 17.20-as jaraton van csak hely. Bevetettem en mindent, 4-kor eloadast tartok, muszaj odaernem, amugy is, egyik jaratom torlik, a masik visszafordul, stbstb, de egy kedves lany ult a pult mogott, mosolygott, azzal a csodaszep norveg szoke hajaval es arcaval (annyira gyonyoruek a norvegok!!!) es en amugy se vagyok jelenetrendezos, de igy meg plane nem tudtam mit tenni. Mit nekem meg 7 es fel ora varakozas, meg meg ket ora repulout, meg, meg, meg.
Vegtere is azt hittem, kesek egy napot a treningrol, ezzel jol be is woodoo-ztam a dolgot magamnak.
De ugyebar egy kaland az elet, szoval igazabol csak nevetek rajta. Igy legalabb a blogom is felelenkul. Meg majd lesz sok jo sztorim az unokaknak. Csak erjem meg, hogy megszuletnek. Es ne legyek szenilis - lehet meg kellene valtoztatnom a blogom nevet, nehogy a szenilla bevonzza a dolgot :-)
No, ennyi, itt tartok most. Eloben, Oslobol. Most keresek valami kutat, iszom 3 litert egy ulto helyemben, aztan belevetem magam a konyvem olvasasaba.
Drukkoljatok, hogy ma nagyobb sikerrel jarjak es eljussak vegre Tromsøba. (ølyan menø ez a betu: øøøø, mæg æz is, nå jå)
Udv a napos Norvegiabol.